Part 6

Sziiiiasztok!:) Meghoztam az új részt, ha tetszik komizzatok, iratkozzatok fel, és a chat-be is nyugodtan írhattok véleményt!:)) Következő rész körülbelül egy hét múlva, ha meglesz a 6 komi..! Jó olvasást, puszii ^^

Mint azt elterveztük, Jamie-vel egy csajos napot tartottunk. Pedig az ilyen rózsaszín rucik nem állnak közel hozzám, de most bármit megtettem volna, hogy ez a nap csodálatos legyen a legjobb barátnőmmel. Holnap már nem láthatom nem tudom meddig.. És kicsit furcsa lesz összeszokni a többi "versenytársammal".  Jó, persze ott lesznek a srácok, de Jamie nélkül még sem ugyan az.. Amióta az eszemet tudom, csak vele voltam suli utáni délutánokon, most meg már több mint 2 éve nála lakom. Szóval ő az életem része, nélküle úgy érzem nem lennék önmagam. Mindenképpen szerettem volna vele ma sokat nevetgélni, császkálni a plázákban, megvenni az összes létező nekünk tetsző ruhát, és rengeteget enni, a kajáldákban. És így is lett. A szokásosnál hamarabb keltünk fel, és indultunk útnak. Még alig értünk be a plázába, már is beültünk a starcbucks- ba, meginni egy capuccinot. Aztán következtek a ruhaboltok. Igen, mint általában a lányok többsége, mi is órákat tudtunk bent lenni akár egy üzletbe is. 
-Ezt nézd Cher, találtam egy nagyon jó rövidgatyát! -szólt oda Jamie.
-Uuu ez tényleg jó! Neked nagyon jól állna! Próbáld is fel! 
-Hát én neked gondoltam. Hozzád jobban illenek az ilyen szegecses cuccok. -mondta aranyosan.
-Attól még felpróbálhatod. -szóltam rá, és már a kezébe is nyomtam a gatyát.
Ő egyből bement és láthatóan vigyorogva lépett ki a próbafülkéből, megpördülve egyet. 
-Na? 
-Szerintem nagyon jól áll! és khmmm... tetszene benne a feneked Zayn-nek! -mondtam szintén vigyorogva, mire ő kissé elpirult és a kosárba dobta a ruhadarabot.
Én vettem magamnak egy fekete-szürke csíkos kantáros trikót, meg egy feketés cicanadrágot.
Ahogy sétáltunk, megcsörrent a telefonom. Ijedve kaptam a zsebemhez, bár nem tudom miért. Az első gondolatom Harry volt. És amikor megnéztem, tényleg Ő volt az. Felvettem és a vártabbnál kicsit mást mondtam..
-Szia Harry. El sem tudom mondani, hogy mennyire hiányoztál. -mondtam és a hangom egyszer sem remegett meg.
-Szia Cher. hát te is hiányoztál. -mondta lágyan, és sóhajtott egyet.
-Figyelj, hogyha esetleg nagyon távolságtartó voltam, és e miatt megbántottalak valamivel, azt nagyon sajnálom. De hidd el, hogy mostantól ez meg fog változni. Szeretek hozzád közel lenni, csak tudod eddig nem mertem közeledni.. -hadartam a szavakat, és már tisztán hallhatóan megcsuklott a hangom egy-két helyen.
Hallottam, hogy Harry-nek szinte eláll a lélegzete.
-Cher, komolyan gondolod? -szólalt meg pár másodperc után, komoly hangon. 
-Igen! -vágtam rá határozottan.
-Úgy szeretnél felém közeledni? -kérdezte még mindig ugyanolyan hangnemben.
-Igen, úgy.. -feleltem.
-Ennek nagyon örülök, és tudom, hogy a versenyre kell koncentrálnunk.. de! én nem tudok csak arra koncentrálni melletted. -a hangja őszintének tűnt.
Mivel Jamie elkezdett mellettem hadonászni, és sikongatva húzott maga után az előttünk lévő kirakathoz, így nem nagyon tudtam megszólalni.
-Ne haragudj Harry, de most le kell tennem, mert Jamie megőrült. Holnap találkozunk. Szia. -mondtam gyorsan és kinyomtam..
-Jamie, épp Harryvel beszéltem! Muszáj volt izélned? -szóltam rá idegesen.
-Jaaaj, ne haragudj! nem tudtam, hogy vele beszélsz. Nem hallottam. -magyarázkodott.
-Jó, semmi baj, és bocsi, hogy rád ordítottam. -öleltem át.
-De nézd már meg azt a ruhát! -mutatott a kirakatra, ahol egy tűzvörös rövid ruci volt.
-Tényleg jól néz ki! -helyeseltem.
Az elkövetkezendő fél órában, be is mentünk az üzletbe, és vettünk egyet neki is meg magamnak is. 
-Már most imádom ezt a közös ruhát! -ujjongott Jamie, mikor kifele jöttünk.
-Majd ebbe megyünk bulizni. -kacsintottam rá.
Mivel már délután 3 óra is elmúlt, még beültünk a kfc-be, falatoztunk kicsit, és már indultunk is anyuhoz.
Mikor kiszálltunk a kocsiból és bementünk a lakásba, egyből anya nyakába vetettem magam. 
-Nem szeretek búcsúzkodni. -mondtam ingerülten.
-Kislányom, szeretlek. -suttogta a füleimbe.
Holnaptól már a verseny házban fogunk "lakni". És anya olyan személy számomra, aki mondhatom, hogy a példaképem. Teljesen felnézek rá, és tiszta szívemből szeretem. így tudom magamról, hogy nehezen fogom bírni ha távol kell lennem tőle hacsak kicsi időre is.. hiába vagyok 20 éves.. belül még kisgyerek vagyok. Jamie-nél lakni teljesen más, mert ott mindennap megtudom látogatni, haza tudok ugrani bármiért. De most ezt nem tehetem majd meg, és nem tudom, hogy meddig leszek versenyben. A könnyek elkezdtek folyni az arcomon, és lehullottak anya pulóverére.
-Cher, ne sírj. Kicsim, itt vagyok. És szeretlek. -nyugtatgatott anya.
-Én is nagyon szeretlek anya!
-És tudd, hogy nagyon büszke vagyok rád, és tudom, hogy megfogod csinálni, és addig küzdesz ameddig csak tudsz! -nyomott egy puszit az arcomra.
-Köszönöm anya. -szorítottam magamhoz
-Na jó, menjetek, mert nem szeretnék sírni.. Cher, minden nap megpróbállak majd hívni vagy sms-t küldeni. És mindent bele, nézni foglak mindig. -dobott egy puszit még az ajtóból anya, mi pedig beszálltunk a kocsiba és hazafelé hajtottunk. 
Valamennyire sikerült megnyugodnom és mikor hazaértünk, egyből lerohantam a garázsba elpróbálni még egyszer Kelly Clarkson- Stronger című dalát, amit énekelni fogok majd az első élő showban. A próba után kaptam Harry-től egy sms-t:
" Holnap találkozunk! :) Jó éjt, szép álmokat! xx "
Ez feldobta az estém és teljesen biztos voltam benne, hogy holnap nem fogok vacilálni. Csak a szívemre hallgatok. így lesz a helyes. Az éjjel remekül aludtunk, hisz az egész napi mászkálás teljesen kifárasztott. Reggel így kicsit fáradtan ébredtünk, de ez hamar elszállt, mikor már rohantam is készülődni, hogy indulhassak. Jamie nem jön velem, mert oda nem jöhet be.. 
-Készen vagyok! -kiabáltam a barátnőmnek aki épp reggelizett a konyhában.
-Gyere ide! -nyújtotta a karjait és könnyes szemekkel előttem termett.
-Jamie.. 
-Szeretlek! -mondta, és magához szorított.
-Én is nagyon! De ne sírj! Minden nap beszélünk, és skypolunk majd! -nevettem el magam, a régebbi camozásokra gondolva.
Erre már ő is felnevetett és a könnyektől csillogó szeméből áradt a vidámság. 
-Ilyennek szeretlek látni! -böktem meg a karját.
-Öhm,, izé.. puszilom a srácokat! -mondta mosolyogva.
-Megmondom nekik. -kuncogtam fel, és kinyitottam az ajtót.
-Hát akkor, szia! Hívlak majd! és szeretlek! -pusziltam meg Jamiet.
-Rendben, oké. szeretlek Cher! -mondta és még integetett az ablakból, mikor elhaladtam az autóval a ház előtt. 
Hamar odaértem, sőt túl hamar. Körülbelül fél órával hamarabb mint a többiek. Ültem a földszinten és csak vártam a mentoromat, Cheryl-t, és a srácokat. 
Negyed óra múlva Zayn lépett be az önműködő ajtón, mögötte a fiúkkal. Nagyon megörültem, és egyből felpattantam, elindultam feléjük. Láttam ahogy Harry arcára széles vigyor kúszik.
Köszöntem a srácoknak, és nem tudtam nem észre venni, hogy Niall is önfeledten vigyorog, szóval boldog, aminek nagyon örültem. Ezek szerint tényleg komolyan gondolta, hogy azt szeretné ha én boldog lennék. És én Harryvel tudok boldog lenni.. 
Oda is álltam Harry elé, és arcomat az övéhez közelítettem. Meg akartam csókolni, de ő elfordította a fejét, így csak egy arcra puszit kapott.
-Majd fent a szobában. -vigyorgott rám tökéletes fogsorával, én meg éreztem, hogy teljesen elpirulok.
Amikor az ajtó felé bámultam, megpillantottam ahogy Cheryl jön be rajta. Odasétált hozzánk, és körülvezetett az egész nagy lakáson, ami több mint 3 emeletes volt. Hát persze, hogy én a srácokkal a legfelső szintre kerültem. Megmutatta a szobánkat, és azt is elmondta, hogy most még van 2 szabadnapunk, de utána gőzerővel kell próbálnunk. 
Örültem a 2 napnak, mert én már gyakoroltam is otthon, és eléggé kimerültem a mászkálásokban is. Ma még nem tartottam rá igényt, hogy megismerkedjek a a többi versenyzővel, ahhoz túlságosan fáradt voltam. így ezt holnapra hagyva, befészkelődtem a szobába, azon belül a hatalmas ágyamra vetettem magam. A srácoknak is mind külön szobájuk van, hiába vannak egy csapatba. Közvetlenül a mellettem lévő szobába Louis, aztán Harry, Niall, Zayn és Liam. És ezen az emeleten csak a mi szobáink vannak, meg még a táncosok szobái. A többi versenyző a 2. és az 1. emeleten kapott szobát. 
Becsuktam a szemem és úgy éreztem, hogy menten elalszok. Bedugtam a fülhallgatót, és dudorászni kezdtem JB- Boyfriend számát. Mikor már majdnem teljesen elaludtam egy kézsimítás zökkentett ki a kezdődő álmomból. Lassan kinyitottam a szemem, és egy göndör hajzuhatagot láttam magam előtt. Azonnal kikaptam a fülhallgatót, és felültem. Keze még mindig az enyémen pihent. 
-Szia Harry. -köszöntem neki, és tekintetemet nem tudtam levenni róla, a mélyen rám nehezedő pillantásaitól.
-Bocsi, hogy felkeltettelek. Már egy ideje itt ülök. -vallotta be őszintén.
-Mi? Mit csináltál itt? -kérdeztem meglepetten.
-Csak látni akartalak. És nagyon édesen alszol. -simított végig az egész karomon, mire beleremegtem. 
-Harry.... -sütöttem le a szemem, mert zavarban voltam, és ő még csak fokozta az izgalmat, mikor kezét levette a karomról, és az oldalamra helyezte.
-Cher, én szeretlek! 
Ezt nem hiszem el. Kimondta. A szemembe mondta, hogy szeret.. Ez az érzés leírhatatlan. Felbátorodtam és kezemet a kidolgozott karjára helyeztem.
-Én is szeretlek Harry! -suttogtam a fülébe, mire két kezével hirtelen átkarolt, és magához húzott. 
A finom illata elvarázsolt. Csak öleltem és halkan szuszogtam. A karjai védelmezően karoltak át, és abban a pillanatban semmi másra nem vágytam, csak, hogy örökre így szorítson magához.
Fejemet egy pillanatra felemeltem, hogy gyönyörű szemeibe nézhessek, és ő meredten nézett rám. Szemeiben láttam a vidámságot, és ahogy elkezdtem mocorogni karjaiban, ő erősebben fogott, és kényelmesen ölelt tovább. Bátorságot vettem magamon, és arcomat újra az övéhez közelítettem, és mikor ajkunk majdnem összeért...........